Árpád-kori templom maradványait tárták fel Kisszékelyben
Árpád-kori templom maradványait tárták fel régészek a Tolna megyei Kisszékelyben, az épület érdekessége, hogy túlélte a török hódoltság másfél évszázadát, és a magyar hívek a 19. század elejéig megőrizték.
A napokban lezárult, kéthetes ásatáson, amelyet a Kisszékelyi Kulturális Egyesület kezdeményezésére végeztek a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai, a templom három építési periódusát tárták fel - mondta K. Németh András, a múzeum ásatást vezető régésze.
Ismertetése szerint a Szent György tiszteletére emelt templomot először a pápai tizedjegyzék említette az 1330-as években, és papja szerepelt 16. századi török összeírásokban is. A 18. század elején, a török kiűzése után keletkezett kamarai és egyházi források romos kőtemplomként írták le, amelynek déli oldalán kapu, északi oldalán sekrestye, belül tágas karzat volt.
A mostani kutatáson feltárták az Árpád-kori alapokat, és kevés falmaradvány is felszínre került. Eszerint a korban szokásos méretű, belül mintegy 25 négyzetméteres, 12 méter hosszú templom állt a faluhoz közeli magaslaton, masszív, 110-120 centiméter vastag falakkal. A keleti tájolástól kissé déli irányban eltérő épületen nem volt torony, volt viszont karzata, amelynek az alapozását szintén fellelték a régészek. A szentély és a hajó találkozásánál vörösre és sárgára festett vakolatdarabokat találtak, ennek alapján feltételezhető, hogy részben színesek voltak a belső falak.
A régész elmondta: a templomot az Árpád-kor végén, a 13. században építhették, amire a szentély félkörívzáródása is utal. Az épület területén Zsigmond korától Mária Terézia uralkodásának idejéig bezáróan találtak érmeket, a templom körüli területről pedig III. Béla korabeli és a 13. század második feléből származó, szlavón érmék, dénárok kerültek elő.
A templomhoz a késő középkorban sekrestyét építettek, majd 1741-ben nyugati oldalán u-alakban kibővítették. Az épület melletti sírkert négy sírját tárták fel, ahol késő középkori gyűrűket, csatokat, valószínűleg övekhez, pártákhoz használt, virágszirmokat mintázó, préselt rézlemezeket találtak. Viszonylag sok 17-18. századi kegyérme is felszínre került, köztük több mariazelli darab, ami azt mutatja, hogy a korabeli kisszékelyiek szívesen látogatták a mariazelli kegytemplomot.
Az épületet 1823-ig használták a hívek, ekkor a községet birtokló Styrum-Limburg család adományából felépült az új, ma is álló templom.
K. Németh András megemlítette, hogy Kisszékely azon kevés Tolna megyei település közé tartozik, ahol a török hódoltság ideje alatt is megmaradt a magyar népesség, és gyakorolták katolikus vallásukat. Több középkori földrajzi név - Babaszó, Barátok tava - máig fennmaradt, 18. századi források pedig tartalmaznak a középkorból is ismert családneveket.
Ugyanebből a korból származó forrás említi, hogy a török uralom alatt a hívek templomukat a saját költségükön zsindellyel újra lefedték, egy jezsuita szerzetes 1701-es útinaplójából pedig azt lehet tudni, hogy a helyiek hálásak voltak az andocsi jezsuitáknak, akiknek köszönhetően a hódoltság alatt is megélhették hitüket - mondta a régész.
forrás: mti

- Csökkent a gázolaj ára
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Szekszárdi? Az alábbi időpontokban tartózkodjon a zajkeltéstől!
- Online térképen láthatóak a tervezett áram- és gázszünetek az E.ON oldalán
- Nagy összegű készpénzzel érkezik az Európai Unióba? Akkor erre figyeljen!


