Koszovói szerb és sárközi hímzésekből nyílik kiállítás Szekszárdon
Koszovói szerb és sárközi hímzésmintákból rendez kiállítást a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a tárlat a két tájegység kulturális párhuzamaira hívja fel a figyelmet.
A május 25-től szeptember 10-ig látható kiállítást a belgrádi Szerb Néprajzi Múzeummal együttműködve, kétéves közös munka eredményeként rendezi meg a szekszárdi intézmény.
A tárlaton, amelyet márciusban a belgrádi múzeumban már láthatott a közönség, a 19. század végén készült és 20. századi hímzések szerepelnek - mondta Fuksz Márta, a szekszárdi múzeum néprajzkutatója, aki Irena Fileki szerb muzeológussal együtt a kiállítás kurátora.
A Sárközből a Wosinsky, és kisebb részben a debreceni Déry Múzeum gyűjteményéből származó főkötők, ingujjak, jegykendők, halotti párnák és bíborvégek hímzésmotívumai, Koszovóból a belgrádi múzeum anyagának részét képező kendők, tunikaszerű ingek, ingujjak gazdag hímzései lesznek láthatók a kiállításon. Utóbbiak között néhány, az 1700-as évek végére datált, ritka szerb hímzés is van - tette hozzá.
A muzeológus szerint a két népi hímzés közötti hasonlóságok főként a török hódítás koráig visszanyúló kulturális kapcsolatoknak köszönhetőek. A 16-17. században, a török megszállás alatt nagy számú balkáni népesség "csúszott fel" Magyarország déli területeire. Az együttélés hatására a török eredetű motívumok vélhetően a nemesi, polgári viseletek közvetítésével kerültek át a paraszti hímzésekbe.
A Sárköz társadalmilag zárt közeg, kulturálisan azonban nyitott tájegység volt: a sokácokkal, horvátokkal, bunyevácokkal való kapcsolata a 19-20. században tetten érhető volt - jegyezte meg.
Mint elmondta, a délszláv és magyar díszítésekben a gránátalma, a rózsa és a flamingó egyaránt török hatásra jelent meg. Hasonlítanak a szerb és sárközi motívumok elrendezései, a körbefutó motívumok, az indás díszek, mindkettőben jellemző a középen elhelyezett minták kiemelése. A koszovói és a sárközi hímzésekben is természetes földszíneket használtak, jellemzően különleges kék, zöld, arany színnel díszítettek, és általában kontúrt kaptak a szerkezetek.
A hasonlóságokra egyébként a szabadkai és a belgrádi hímzőkörök tagjai hívták fel a figyelmet.
A kiállítás kurátora arra is kitért, hogy a tárlattal szeretnék azt is megmutatni, hogy kultúrpolitikai szinten ugyanaz a folyamat ment végbe a két hímzés esetében. A két világháború között Magyarországon és Jugoszláviában egyaránt a nemzeti identitás erősítésére használták fel a hímzések motívumkincsét, Magyarországon több néprajzi tájegység - matyó, kalocsai, kalotaszegi - díszítőművészetét emelte ki a hivatalos kultúrpolitika, a szerb népművészetben a koszovói minták töltötték be ezt a szerepet. Ma mindkét népművészeti hagyomány szerepel az országok szellemi kulturális örökségének listáján - tette hozzá.
forrás: mti

- Csökkent a gázolaj ára
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Szekszárdi? Az alábbi időpontokban tartózkodjon a zajkeltéstől!
- Online térképen láthatóak a tervezett áram- és gázszünetek az E.ON oldalán
- Nagy összegű készpénzzel érkezik az Európai Unióba? Akkor erre figyeljen!


