RSS

Szekszárd, ...°C
2025. december 20, szombat, Teofil

Közélet

Szekszárdinapilap » Közélet » Kulturális örökségekkel bővült a megyei értéktár

Kulturális örökségekkel bővült a megyei értéktár

2017.04.28.

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság soros ülésén négy települési értéktár bizottság 25 felterjesztéséről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár újabb öt értékkel gyarapodott.

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:

Stockinger Artúr munkásságára és hagyatékára épülő Kalap és Sipka Múzeum

Stockinger Artúr (1926 – 1994) a kisdorogi plébános hatására lett pap, szinte „túlkorosan”, 35 évesen szentelték fel. Káplánéveit Tamásiban, Decsen, Újpetrén, Villányban töltötte. 1974-ben Nagydorogon talált igazi otthonra és nyolc falu papja volt. Módszeresen figyelte a különböző népek jellegzetes vonásait, szinte antropológusként ismerte az embertípusokat. Hazai és külföldi utazásai során egy-egy kalappal, népviseleti tárggyal gazdagította gyűjteményét. Új szerzeményeivel kapcsolatos tudását, örömét megosztotta híveivel, a falu népével. Reverendában ritkán mutatkozott, annál inkább valamely újonnan szerzett egzotikus kalapban. Végakarata volt, hogy – az eredetileg mintegy 50 darabos – gyűjteményéből a közössége épülhessen. Könyvei jó részét a település könyvtárának hagyta, kalapgyűjteményéből rokonai, a Riedel család a Nagydorogi Önkormányzattal együttműködve megalapították a Kalap és Sipka Múzeumot. A létesítmény azóta komolyan hozzájárul Nagydorog kulturális fejlődéséhez és országos ismertségéhez. A gyűjtemény nem tudományos szemléletű, hanem a világra nyitott ember – a jó érzékű amatőr gyűjtő – érdeklődését tükrözi. Sokszínűsége és változatos gazdagsága azonban jól szolgálja a plébános úr mindenkori szándékát: szórakoztat, emlékeztet és tanít. A kiállításon jelenleg közel százötven kalap és sipka látható a világ számos tájáról: Anglia, Skócia, Olaszország, Balkán, Skandinávia, Spanyolország, Lappföld, Tunézia, Mali, Törökország, Japán, Kína, Mongólia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet, Észak- és Dél-Amerika, Ausztrália. Érdekes a tübitejkagyűjtemény, a zsidó kipák kollekciója, az arab fejsál, az Alpok vidékének kalapjai. A magyar kalapviseletet egyebek között hortobágyi csikóskalap, pörgekalap, somogyi ünnepi juhászkalap, kucsma, süveg, Kossuth-kalap képviseli. Több székely szalmakalapot is láthatunk, egyebek között a kőrispataki Szalmakalap Múzeumból. A Kalap és Sipka Múzeum 1995-ben nyílt meg. A gyűjtemény az alapítása óta jelentősen kibővült új szerzeményekkel, 2006-ban költözött jelenlegi helyére, önálló épületbe. Évente sok száz hazai és külföldi látogató, iskolás és turistacsoportok csodálják meg ezt az egyedül álló kiállítást.

A(z) Bogar_Istvan megjelenítése

Bogár István munkássága

Bogár István Őcsényben született 1923. május 18-án. "Sárköz szülötte lévén nagycsaládom az egész Sárköz – írja önéletrajzában. – Eredményeim eléréséhez, gyűjtőmunkám sikeréhez egész Sárköz segített hozzá. Mindent a sárköziekért akartam tenni és tettem is."

Bogár István apai és anyai ágon is őcsényi középparaszti családból származott, a Bogár és a Deák család évszázadok óta Őcsényben élt és él ma is. Kunszabó Ferenc Sárköz című könyvében így emlékezett Bogár István gyermekkori családi körülményeiről: "…neki is megvan a maga nehéz gyermekkora, mintegy edzésként, hogy aztán egész életében értse fajtáját: szülei korán elválnak, ő két testvérével anyjánál marad, aki örökség-földből mindhármójukat kitaníttatja - a föld rá is megy, szinte az utolsó holdig, s mire István állásba kerül, kisebb testvére taníttatásához már ő is hozzájárul." A már felnőtt Bogár István munkásságában, néprajzi indíttatásában nagy szerepe volt családjának, apai nagyanyjának, dédapjának, valamint édesanyjának, Deák Sárának.

Bogár István elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd Szekszárdon járt polgáriba. A Nagykőrösi Református Liceum és Tanítóképző Intézetben tanítói képesítést szerzett 1943-ban. Néprajzi gyűjtőmunkára Csikai Pál tanár ösztönözte. 1943-tól kántortanító Sárpilisen, 1948–1971 között az iskola igazgatója. A sárpilisi kántortanítói állásra 1943-ban négy jelölt pályázott: Bogár István őcsényi, Borda János vejti, Hatla József kispeterdi tanító és Hargitai Bálint. Nevezettek kántorpróbára meg is jelentek, a választók egyhangúlag Bogár István megválasztása mellett döntöttek.

Keze alól több generáció került ki. E munka mellett a falu népművelési lehetőségeinek is alakítója lett.

A népi együttessé alakult dalos kart 1971-ig vezette. Ez alatt Kiváló Együttes címet kapott a csoport.

Sárpilisi néprajzi, népművelői munkája mellett Bogár István vezette a Decsi Népi Együttest és a Decsi Asszonykórust, ez utóbbi az országos Röpülj páva népdaléneklési versenyen első díjat nyert, Kiváló Együttes címet kapott. 1952–1986 között az Öcsényi Népi Együttes művészeti vezetője. 1971-től a Tolna Megyei Tanács Városi Bizottság Művelődési Osztályán néprajzi felügyelő. 1975-től nyugdíjba vonulásáig, 1983-ig a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ főmunkatársa. Segítő munkát végzett, szakmai tanácsokkal látta el Tolna megye valamennyi népi együttesét, népdaléneklő csoportját. 1966-ban megszervezője volt a Sárközi Napok, majd a Sárközi Lakodalom rendezvényének, amelyet 1983-ig szervezett.

Az 1966-ban tartott rendezvényt a Sárpilisi Népi Együttes megalakulása 20. évfordulójának tiszteletére szervezték meg. Erre az időre már a környező sárközi falvak: Őcsény, Decs, Alsónyék is rendelkezett hagyományőrző együttessel, népdalkörrel, tánccsoporttal. A pilisi jubileum megünneplésének ötlete találkozott egy, a többi sárközi faluban is megfogalmazódó igénnyel: egy nagy, az egész Sárközt átfogó rendezvénysorozat tervével. 1966 júniusában a sárpilisi új szabadtéri színpadon nyitotta meg a rendezvénysorozatot az akkori külügyminiszter, Péter János, aki alsónyéki származású volt. A Sárközi Napok keretében kiállításon képek, újságcikkek, filmek mutatták be az együttes 20 esztendejét, a néprajzi gyűjtőmunkát és kutatást. A rendezvény mérlege kilenc napos zsúfolt program, jól sikerült találkozók, öt kiállítás, tíz műsoros est, bemutató, négy filmvetítés a Sárköz falvaiban. Néprajzkutatók tanácskozásai, úttörő találkozó, három nagy sikerű bál, több mint harminc különböző együttes – táncegyüttesek, kórusok, gyermektánccsoportok, bábcsoportok műsorai.

1967-ben Bogár tanya néven néprajzi magángyűjteményt hozott létre Őcsény-Szőlőhegyen (A Bogár tanya is a Tolna Megyei Értéktár része). A tanyán hazaiak mellett 52 országból érkezett vendégek ismerhették meg a Sárköz népi kultúráját, tárgyi emlékeit és Bogár István sárközi dallamkincsét.

Szervező munkája mellett mintegy ezer előadást, tájékoztatót tartott a Sárköz népdalairól, népszokásairól. Publikációi szaklapokban és a Tolna Megyei Népújságban jelentek meg. Könyvet írt a Sárpilisi Népi Együttes sikereiről, keserveiről, történetéről. Még nyugdíjas éveiben is részt vett a sötétvölgyi Úttörőtáborban nyaranta megrendezett néprajzi táborok munkájában, vezetésében. Halálának híre hirtelen és váratlanul következett be 1990. október 5-én.

Bogár István kiemelkedő tanítói, népművelői tevékenységének köszönhetően fennmaradtak a sárközi emberek hagyományai. Számtalan adatközlőt terelt az akadémia felé.

Őcsényi Tájház

Az őcsényi Tájház (Őcsény, Bocskai u. 8.) a Duna szabályozás után meggazdagodott őcsényi református középparasztság tárgyi emlékeit őrzi. A tájház épülete valamikor a 19. század első felében épült, mai formáját az 1880-as években nyerte el akkori tulajdonosa, Deák István gazda idejében. A telek fésűs beépítésű, az utcára merőleges épülettel, melynek végében keresztépület választja el az első és hátsó udvart. A falazat vegyes, vert fal és tégla. A tetőszerkezet dőlt székes, apatini cseréppel fedett. A beosztás szoba, konyha, szoba, kamra, alatta pince, istálló, a keresztépületben szabadkéményes nyári konyha, kamra, az első és hátsó udvar közt közlekedő térként és szárazhelyként is szolgáló színalj. A hátsóudvarban fészer és kukoricagóré, azt követően konyhakert. A gazdasághoz tartozott még a szőlőhegyi tanya és a határban a jószágok számára emelt két szállás épület.

Az épületben megtekinthetők a korabeli berendezési-, viseleti-, háztartási és a gazdálkodáshoz használt eszközök.

Az épület a mai napig a leszármazottak tulajdonában van. A berendezés zöme is családi örökség, kiegészítve a községben gyűjtött tárgyakkal. A gyűjtés folyamatos. A leltározott anyag kb. 3700 darab.

A(z) halomsir2.jpg megjelenítése

Regölyi földvár és halomsír

Tolna megyében az egyedüli őskori sáncz, mely nem hegytetőn, hanem csak dombon áll. A megye legerősebben védett sánczai közé tartozott, s bizonyára fontos szerep jutott neki az őskorban. Ezt bizonyítja a rendkívül sok, és részben igen becses borostyán illetve aranylelet, melyet a sáncz körül találtak. E leletek közül vannak ugyan kőkoriak és rómaiak is, de legnagyobb részük kelta, úgy hogy hazánkban eddig e sáncz szolgáltatta a legtöbb La Tene-kori leletet. Valószínű tehát, hogy a kelták emelték a védművet, továbbá keltakori pénzöntöde is volt itt, ahol Nagy Sándor pénzeit hamisították.

A sáncokat a késő bronzkorban – mintegy 3000 évvel ezelőtt – emelték, így a területén előforduló korábbi, többek között újkőkori leletek nem állnak összefüggésben a sáncokkal. A Dunántúlon több helyen vannak a regölyihez hasonló földvárak. Ezekkel megegyezően a megerősített telep is törzsi központ volt a késő bronzkorban, az azt követő kora vaskorban és a kelták idejében is (Kr.e. IV-I. század), amikor a Hercuniates nevű törzs ált a Balatontól délre fekvő területeken. A regölyi telep jelentőségét jól mutatja az itt talált pénzöntőminta, a késő kelta pénzek egyik csoportját regölyi típusúnak nevezi a szakirodalom. A földvár a későbbi korokban is sokat megőrzött jelentőségéből. Római kori és népvándorlás kori leletek is a Sánc területén vagy közvetlen környékén láttak napvilágot. Az 1994-1995-ben végzett régészeti ásatások során Árpád-kori templom nyomaira bukkantak.

Regölyben 2011-12-ben egy nagyszabású régészeti feltárás folyt. A feltárt halom mintegy 2700 éves tárgyi leletei Közép-Ázsiával és az ókori kelettel, Itálián belül főként az etruszk területekkel mutattak párhuzamot. Az ásatásnál meglepetés volt a Közép-Ázsiáig visszavezethető párhuzamok, amelyek a Fekete-tenger északi partján folyamatosan használt útvonalakra utaltak. A regölyi leletek alapján az útvonal elejét Közép-Ázsiától a Kaukázusig lehet jól visszakövetni. A Regölyben feltárt, kora vaskori Kr.e. VII. század második felére datálható halomsír különlegességét az adja, hogy szerkezetére a Kárpát-medencében még nem volt példa, csak több ezer kilométerre, Kazahsztánban találtak hasonlót. Az építmény egy 13x13 méteres gerendaépület volt, amely valószínűleg nem csak a halott, hanem a temetés előtti különböző szertartások számára is készült. A közösség vezetőjének halálakor feltehetően a fejedelemmel együtt az épületet is „eltemették”. Az ásatás során az egykori központi építmény faszenes rétegeiből szokatlanul nagy mennyiségű összeégett bronztárgy, ékszer, edény, tükör, fegyvertöredék, kerámiadarab került elő. A fegyverzet maradványai vas és bronz pikkelypáncéllemezek, illetve egy nomád harcmodorhoz tartozó, könnyű vascsákány mutatja az itt élt nép keleti eredetét. A Regölyben feltárt pannon halomsír lelet jelenleg egyedülálló Magyarországon.

Alsónyéki Tájház

A Tájházat a község lakóinak adományából rendezték be a régi jegyzőlakásban, amely a falu egyik legszebb, gazdag polgári háza. A közel 100 éves épület nagyon jó állapotban van. A helytörténeti kiállítás 2002-re készült el. Látható konyharészlet, szövést előkészítő és a szövés kellékei, szőlőműveléssel és halászattal kapcsolatos eszközök, földműveléssel és állattartással kapcsolatos használati tárgyak. Megtekinthető sárközi szobabelső, benne tulipános láda, vetett ágy és a híres sárközi népviselet is. A falakat 100 évesnél is régebbi gyönyörű fényképek díszítik. Az alsónyéki a Steig fazekas dinasztia leszármazottja, a kiállítás Jaszenovicsné Steig Ágnes és férje munkáiból is ízelítőt ad. A 2002-ben nyílt alsónyéki Falumúzeum kiállítási anyagát a helyi lakosság által megőrzött családi emlékekből, illetve padlásokon rejtőzködő kincsekből állították össze, majd 2003-ban a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai a még hiányzó tárgyakkal kiegészítve megfelelő színvonalú kiállítást hoztak létre.

2006-ban az M6-os autópálya építésekor 7000 éves újkőkori, az úgynevezett Lengyeli kultúra régészeti leleteire bukkantak Alsónyék külterületén. A több évig tartó feltárás során a területet a leletek mennyiségét és minőségét tekintve is „Európa egyik legrangosabb késő neolitikus lelőhelyévé emelte”. 2013-ban a lengyeli kultúra leleteivel bővült az Alsónyéki Tájház kiállítása: két teremben ékszerek, fegyverek, szerszámok, a lakóhely, illetve a kiállítás legkiemelkedőbb része, a feltárt újkőkori település vélhető vezére monumentális sírhelyének bemutatása.

Jelenleg 52 településen folyik értékgyűjtő munka és 354 érték szerepel a megyei értéktárban.

Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?

Földrengés rázta meg Horvátországot, Pécsett is érezni lehetett, anyagi károk is keletkeztek

Horvátországban újabb földrengés volt tapasztalható, az MTI azt írja: ezúttal 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora...

hírek innen, onnan

Karácsony: drámai hír érkezett!

A tavalyi történelmi áremelkedés után a kakaó ára idén soha nem látott zuhanásban van. Ennek ellenére azonban semmi jele annak, hogy az...

Ez történik a testeddel, ha egy hónapig nem fogyasztasz alkoholt

Biztosan hallottál már a száraz januárról, ami nagyjából arról szól, hogy a decemberi nagy dínomdánom után az ember egy hónapig nem...

A Liverpool és a Fradi korábbi játékosa lehet a DVSC új sportigazgatója

Januárban jöhet a hivatalos bejelentés.

Hosszú és kemény az út: így szerezhetné vissza jogosítványát Majka

Hosszú folyamat lesz.

Ez hihetetlen. Nagy Ervin megcsalásról vallott az esküvőjén

A jelenetet mindenki tátott szájjal figyelte

Figyelem, nagy bejelentést tett az RTL a karácsonnyal kapcsolatban

Ennek sokan örülnek majd

Kiara Lord megmutatta, milyen őrjítően szexi a randiruhája

Kiara Lord ruhája nem sokat hagy a képzeletnek.

Áder János ezeket mondta a szegedi Háborúellenes Gyűlésen

A szegedi Háborúellenes Gyűlésen Áder János volt köztársasági elnökünk felszólalt.

Ez jelentette a búcsút? Furcsa mozdulattal zárta az utolsó meccset Varga Barnabás

Egy felesleges mozdulat miatt került be a jegyzőkönyvbe.

Áder a szegedi DPK-gyűlésen prezentálta, mit adott a kormány a „patkánytanya” és „galambszaros csarnok” helyett

A korábbi államfő elmondta, hogy nem számokat akar sorolni, inkább képeket mutat, majd egy PowerPoint prezentáción adta elő, mi készült el.

Orbán Viktor három nevet mondott, akik szerinte miniszterelnökök lehetnének a Fideszből

A kormányfő szerint attól függ, hogy nyugodt vagy lendületes kormányzást akarnak, vagy olyat, amely alatt mindenki jól alhat a pénzügyei...

Brutálisan nehéz időszakon van túl Horváth Gréta: Most először szólalt meg

Keményen kitolt vele a sors!

Sport

Kétszeres olimpiai bajnok sportolót neveznek ki Magyarország havannai nagykövetének

Régebben még a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki székére is esélyes volt.

Botrány a darts-vb-n, kizárták az egyik játékost

Első mérkőzését pedig megnyerte.

Kórházba került a magyar válogatott labdarúgója, infúziós kezeléseket kapott

Német csapata nem nevezte a hétvégi bajnoki meccskeretébe.

A hóhérbárd a 6. menetben sújtott le, Anthony Joshua kiütötte Jake Pault

Egyoldalú meccsen mindketten százmillió fontot kasszíroztak.

Óriási bajt okozott a nem várt futballszenzáció

Finnország ünnepel, de közben egyre csak sokasodnak a kérdések, mi lesz így a csodacsapattal?

Norvégiának elege lett a kézilabdát uraló korrupt egyiptomi sportmatuzsálemből

A világ egyik vezető kézilabda nagyhatalma határozott elképzelésekkel utazott el ai IHF egyiptomi tisztújító kongresszusára.

Sokk a dartstábla előtt – A vb-k történetének legnagyobb meglepetései

Az idei PDC-dartsvilágbajnokság elhozta a világbajnokságok történetének egyik legnagyobb meglepetését. A kenyai dartscsoda apropóján összeszedtük a vb-k történetének legnagyobb szenzációit.

Dárdai kórházba került Berlinben, azonnal infúziót kellett kapnia

Egy nappal azután, hogy Dárdai Pált kinevezték az Újpest sportigazgatójának, máris aggódnia kell.

Nem vicc: Gyirmótra jön a Barcelona!

Az elmúlt időszakban több rangos nemzetközi mérkőzésnek is otthont adott a gyirmóti Alcufer Stadion . februárban ide látogat az FC Barcelona is.

Anthony Joshua felmosta a padlót Jake Paullal

A korábbi kétszeres nehézsúlyú világbajnok kiütötte a volt youtubert.

DVTK: Radenkovic nem mond le; Keane: "Katasztrofális lett volna, ha nem nyerünk Diósgyőrben" - így látták az edzők

Így látták a szakvezetők a fizz Liga 18. fordulójának pénteki nyitómeccsét, a Diósgyőr-Ferencváros rangadót. Edzői értékelések.

Négy tizenegyest védett, majd eltört a keze a Paris Saint-Germain kapusának

A körülményekről nem közöltek részleteket.

Bulvár

Vlagyimir Putyin évértékelője: Oroszország meg fogja semmisíteni a Kalinyingrádot érő fenyegetéseket

Egyebek között az ukrajnai harci cselekmények beszüntetésének feltételéről és az EU-csúcs fejleményeiről is elmondta véleményét évértékelőjén az orosz elnök.

Orbán Viktor régi barátja kitálalt a miniszterelnökről, óriási fordulat, kevesen mondták ezt eddig ki választások előtt

A választások előtt sorra jönnek az újabb és újabb interjúk, ez is az oka.

Súlyos következménye lett Majka ittas vezetésének, máris megvan a büntetés

Sok választása nincs az énekesnek.

Megszüntetnek egy fontos okmányt január elsejétől, mutatjuk a teendőket

Magyar dolgozók tömegét érinti a változás.

Megígérte, és be is tartotta, kegyetlen bosszút állt Donald Trump

Beváltotta ígéretét Donald Trump, nem hagyta megtorlás nélkül, hogy december 13-án az Iszlán Állam támadásaiban amerikai katonák haltak meg. Mintegy 100 precíziós eszközzel vettek célba 70, az Iszlám Államhoz k

Már a rendőrséget is zavarja, hogy sokan nem tudják, mikor használják a hátsó ködlámpát

A Somogy Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának munkatársai december 18-án közúti ellenőrzéseket hajtottak végre az M7-es autópálya Somogy vármegyei szakaszán. Az intézkedés elsősor