Ma is ugyanaz a nemzeti érdek – a trianoni békediktátumra emlékeztek Szekszárdon
A mai Magyarországnak és az egykori Nagy Magyarországnak ugyanaz a nemzeti érdeke: az ország területi integritása és a keresztény nemzetállam megőrzése – hangzott el hétfő délelőtt a belvárosi templomban, a trianoni békediktátum 98. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A belvárosi templomban emlékeztek meg a szekszárdi önkormányzat és a Babits Mihály Kulturális Központ szervezésében a trianoni békediktátum 98. évfordulójáról hétfő délelőtt, a Nemzeti Összetartozás Napján. A megemlékezés a Szent György Lovagrend tagjainak és a szekszárdi honvéd kadétek bevonulásával, majd a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét.
Dr. Horváth Kálmán Tolna megyei kormánymegbízott emlékező beszédében a latin mondás idézte: „Historia est magistra vitae”, vagyis, a történelem az élet tanítómestere. Mint fogalmazott: „érdemes a történelmet, hazánk történetét tanulmányozni, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat még egyszer. Mohácsot és Trianont túlélte a nemzet, de még egy hiba a magyarság szempontjából végzetes lehet”.
A kormánymegbízott felidézte: a XIX. sz. végén egyre komolyabb feszültségek alakultak ki, az északi félteke hatalmai között, Magyarország vezetői, élükön gróf Tisza Istvánnal, nem kívánták a háborút, de hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia tagállamaként belesodródott abba.
Arról is szólt, hogy a Nagy Háború előtt a Magyar Királyság területén a szélsőséges liberális, szocialisztikus eszmék kezdtek terjedni. Raffay Ernő történészt idézve elmondta: a magyarországi szabadkőművesség tudatosan szembefordult az ország magyar népének legfontosabb létérdekével, ami az ország területi integritásának megőrzését, és a keresztény nemzetállam megmaradását jelentette.
– Ma sincs ez másképp. Szélsőséges baloldali eszmékkel fertőzik a magyar embereket, európai politikusok akarják meghatározni, hogy mi a magyar érdek – jelentette ki párhuzamot vonva dr. Horváth Kálmán, aki a migrációt hozta fel példaként. Utóbbira utalva hangsúlyozta: mi magyarok, ezt nem szeretnénk, a „kis Magyarországnak” és a Nagy Magyarországnak ugyanaz a nemzeti érdeke.
Dr. Horváth Kálmán a trianoni békeszerződés következményeit brutálisnak nevezte. Hozzátette: Trianon következménye a 2. világháború is, melyet követően a magyarokat még brutálisabban próbálták a szó szoros értelmében földbe döngölni, amikor Délvidéken közel 40 ezer magyart irtottak ki, majd jött a több mint 40 évig tartó Szovjet megszállás. Erdélyből és Moldvából, a székelyeket és a csángókat kitelepítették, megtörtént a magyarlakta vidékeken a szisztematikus falu, templom, és temető rombolás.
A hajdani Csehszlovák állam, szintúgy üldözte a magyarokat, melynek hatása ma is tart. Folyt az etnikai tisztogatás, a felvidékről Csehországba telepítették a magyar lakosságot, illetve Magyarországra üldözték őket.
A 2010-ben megalkotott Alaptörvény kiemelten annak nemzeti hitvallás része a Magyar Hősök emléknapjáról és a nemzeti összetartásról és a kettős állampolgárságról született törvények, mind-mind a nemzettudat megerősítését, a határon túli magyarokért való felelősségvállalást szolgálják, hogy ne történjen velünk még egyszer olyan történelmi katasztrófa, mely a nemzet halálát jelentheti – zárta beszédét Dr. Horváth Kálmán kormánymegbízott.
Kovács Ferenc katolikus segédlelkész többek között arról szólt, hogy földet, területet szét lehet osztani, darabolni, de szíveket, érzéseket nem. Mint mondta, a nemzetet Szent István király óta a szeretet tartja össze, mely még ha sokszor rejtőzködőnek is tűnik, jelen van. Bízzunk Istenben és merjünk minden körülmény között szeretetben élni – szólított fel. Hangsúlyozta: a szeretet az egyetlen megoldás, ez az amit őseinktől megtanulhatunk és ez az igazi bölcsesség, amit a fiataloknak is tovább kell adni.
Az emlékező beszédeket követően az Ady Endre szakképző iskola diákjai adtak irodalmi műsort, melyet Orbán György állított össze, és melyben magyar költők, határon túli magyar diákok vallottak a szülőföldről és az elszakítottságról. A megemlékezés végén a Szent György Lovagrend tagjai mondták el a Magyar Hiszekegy első sorait, majd a Szózat közös eléneklése után a megemlékezők – élükön a város vezetőivel, önkormányzati képviselőkkel, hivatalvezetőkkel – gyertyát gyújtottak az Országzászlónál.
forrás: kadarka.net

- Csökkent a gázolaj ára
- Wizz Air-járat indult Eszékről - előnyben a Dél-Dunántúl
- Leszakadt egy vasúti felsővezeték Érdnél, jelentős késésekre kell számítani
- NAV: sok változást hoz a jövedéki szabályozásban az új törvény
- Így közlekednek a távolsági buszok a hosszú hétvége alatt
- Az E.ON nevével visszaélve téveszthetik meg a lakosságot
- Így úszható meg a hosszú várakozás a horvát autópálya-kapuknál
- A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!
- Már csak pár napig lehet pályázni az ingyen falfestékre
- Hosszú hétvégi változások, kedvezmények a vasúton
- Szekszárdi? Az alábbi időpontokban tartózkodjon a zajkeltéstől!
- Online térképen láthatóak a tervezett áram- és gázszünetek az E.ON oldalán
- Nagy összegű készpénzzel érkezik az Európai Unióba? Akkor erre figyeljen!


