RSS

Szekszárd, ...°C
2025. szeptember 15, hétfő, Enikő, Melitta

Közélet

Szekszárdinapilap » Közélet » Tizenhárom új megyei érték, kettő új bizottság

Tizenhárom új megyei érték, kettő új bizottság

2018.11.09.

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság soros ülésén hét település 17 értékéről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár három kategóriában újabb 13 értékkel gyarapodott.

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:

Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága

A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarország

területén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti

Jegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelem

fontos, kiemelt részeleme. Elkészítésük feltételezi a néprajzi, viseletkultúra háttéranyagának

ismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómunkát, a megszerzett ismeretek

továbbadását oktatások, előadások, pályázatok, kiállítások formájában. Decsi-Kiss Mária

mindezeket folyamatosan, eredményesen végzi mind a Tolna Megyei Népművészeti

Egyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.

1970-ben került Sárközbe. A gyöngyfűzés mellett véletlenül kötött ki. 1992-ben családi nyári

ifjúsági alkotótelepet indítottak Szálkán, ahol a szakmai programok mellett önként vállalt

feladatukká tették a környék népi kismesterségeinek megismertetését, és azok alapjainak

tanítását. Azóta vezeti a gyöngyfűző foglalkozásokat, ami arra is ösztönözte, hogy saját

tudását gyarapítsa, gyűjtse a még fellelhető mintákat.

1997-98-ban a Magyar Művelődési Intézet és a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési

Ház közös szervezésében meghirdetett népi játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamot végezte

el, amelynek zárásaként szakdolgozatot írt a sárközi gyöngygallérokról.

Több, mint 20 éve a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja.

Az egyesület keretein belül országos gyöngyfűző táborokat szervez minden évben, ahol a

sárközi gyöngygallér fűzését tanítja, szakmai irányítója és lebonyolítója a „Berekai Éva"

Országos Népi Ékszer Pályázatnak.

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza felhívására gyöngyfűzők

javaslatára lett a Népi Ékszer Szakmai Bizottságnak 2004-ben, majd a Hagyományok Háza

Népi Iparművészeti Osztálya felkérésére az ékszer szakág bíráló bizottságának is tagja.

2011-12-ben összefogta az öt sárközi település szellemi kulturális örökség munka csoportját,

majd segítségükkel elkészítette a felterjesztést, melynek következtében Sárköz népművészete:

szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti

Jegyzékére.

Népi iparművész címet szerzett 2000-ben.

2010-ben Király Zsiga-díjat kapott.

2011-ben Tolna megye művészetéért díjban részesült.

Idén megkapta a népművészet mestere kitüntetést.

Tolnai Kékfestő Műhely

Magyarország legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai

Kékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodik

generációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, a

hetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.

Műhelyük különlegessége, hogy a mai napig a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázó

állvánnyal („sasi") és négy festőkáddal(„küpa") működnek. Kizárólag a régi családi

mintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll a rendelkezésükre.

Magyarországon évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta készítő, így ezek a

mintafák pótolhatatlan darabjai történelmüknek.

A mai kor igényeit figyelembe véve nemcsak pamut és lenvászon anyagokat, hanem

hagyományos kékfestő technológiával - Magyarországon egyedülálló módon- egyéb

természetes anyagokat, mint például selyem kendőket, sálakat, szatén anyagokat, bőrt, pólókat

és farmereket is festenek. Műhelyüknél található Magyarország legrégebbi kékfestő

szakboltja.

A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzeti

listáján.

Bezerédj Amália munkássága

Bezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) a

reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Költő, pedagógiai író, az

első magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzője.

Későbbi férje, Bezerédj István joggyakorlatot folytatott Amália édesapjánál. Barátság, majd

szerelem szövődik, végül 1821-ben Szombathelyen házasodnak össze. A fiatal pár Tolna

megyei Hidjára költözik, amely. a kulturális élet központja is lesz. 1830-tól az országgyűlések

idejére Pozsonyba költöznek, hiszen Bezerédj Istvánt a vármegye követének választják. Részt

vesz férje politikai törekvéseiben, különösen a művészeti nevelés és a nőnevelés kérdései iránt

érdeklődik. Női sorsokat bemutató, német nyelvű novellákat, elbeszéléseket ír. 1833-34-ben

Amália kezdeményezi Szekszárdon egy gyermeknevelési intézmény alapítását, és meggyőzi

Augusz Antalt, alapítsa meg az első szekszárdi óvodát. Kislányuk, Floriana megszületésével

fordul érdeklődése a pedagógia felé.

Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket ír gyerekeknek, és kidolgozza egy kisdedóvó

intézet létrehozásának részleteit. 1836-ban készül el Flóri könyvének kéziratával, melyet

kislányának és a hídjai jobbágyok gyermekeinek írt. Ez majd csak halála után jelenik meg

nyomtatásban. Betegsége súlyosbodik, de az ágyban töltött órákban is csak egyre ír. Testvére,

Etelka és férje segítségével együtt alapítják meg az első magyar falusi óvoda-iskolát, a

Hidjapusztán 3-9 éves gyermekeknek. 1837-ben Amália a tolnai óvóképző és példányóvoda

megszervezésébe is bekapcsolódik. Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália

gyógyulást remélve Máriavölgybe utazik. Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjai

temetőben helyezik végső nyugalomra.

Felesége korai halála után, Bezerédj István annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839-től sorra

jelentette meg irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is, mely 16 kiadást ért meg.

A lengyeli kultúra

A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan

meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulásár, így régészeti

anyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is egy nagyon fontos

része.

A Dunántúl jelentős részén a késő neolitikum végét és a kora rézkor elejét meghatározó

Lengyeli kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzá

tartozó településen talált leletek alapján különítette el és nevezte el a közeli Lengyel

községről, ahol a terület birtokosa, gróf Apponyi Sándor kastélya is állt. A lelőhely

felfedezése egy véletlennek köszönhető, mint azt a tudós pap leírja életrajzában: „…Gróf

Apponyi Sándorral egy sétakocsikázást téve nagy kiterjedésű lengyeli erdejében, egy ősi

földvárnak nyomait pillantottam meg, s nagy örömmel figyelmeztettem erre a

grófot…Nézetem beigazolására engedélyt kértem a gróftól mint a föld tulajdonosától

próbaásatás végzésére, s miután néhány napi ásatás végzése után számos érdekes lelettel

kétségtelenül beigazolhattam állításomat, a gróf nemcsak teljhatalmat engedett e területre,

hanem az ásatásokkal felmerült összes költséget is magára vállalta.”

Ma már a kutatás számára egyértelmű, hogy a kőkor és rézkor közötti átmenet idején,

majdnem az egész Kr. e. V. évezredben a Lengyeli kultúra népessége jelentős szerepet játszott

a szellemi és anyagi javaknak a Délkelet- és Közép-Európa közötti közvetítésében, így a

közvetlen elterjedési területén túl is jelentős hatással volt egész Közép-Európa késő neolitikus

és kora rézkori kultúráinak formálódásában, egyetemes őstörténeti jelentősége is éppen ebben

áll. A Szlovákián át Lengyelországig terjedő területet elfoglaló kultúra értelmezése, időrendje,

belső felosztása az egyes országok kutatásában, de még egyes kutatók szerint is eltérő. Cseh-

morva területeken például a hasonló leleteket Jaroslav Palliardi feltárásai alapján morva

festett kerámiának nevezte el. A változó elnevezésektől függetlenül mindenütt a Lengyeli

kultúra meghatározó formai jegyei közé tartoznak a festett-, és ritkábban a vésett díszítés,

magas csőtalpon álló lapos tálak, a kettőskúpos testű, tölcséres peremű edényeken a perem

illetve a hasvonal alatt ugyancsak gyakran megfigyelhető négy kis bütyök.

Wosinsky Mór nemzetközi jelentőségű úttörő kutatásait a Dunántúlon számos további feltárás

követte (Zengővárkony, Aszód, Csabdi, Mórágy, Sé, stb. amely kört az utóbbi évek

autópályás feltárásai tovább bővítettek), azonban a Lengyeli kultúra időrendjére, temetkezési

szokásaira, leleteire vonatkozó legfontosabb megállapításai még a 21. században is szinte

változatlan formában elfogadottak.

Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:

Evangélikus templom, Bikács

A műemlékvédelem alatt álló egyhajós, nyeregtetős templom 1763-ban barokk stílusban

épült, utolsó nagy felújítására 2010-ben került sor. A főút kanyarjában szabadon álló épületet

déli homlokzata elé enyhén kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel, a torony

tengelyében nyíló bejárat felett timpanonnal, a féloromzatok végén egy-egy kővázával

emelték. Síkfödémes belső részében a hajó három oldalán karzat fut végig: a déli oldalon

orgonakarzat, a faoszlopos oldalkarzatok mellvédjének festett fatábláit pedig az

ótestamentumból és Jézus életéből vett jelenetek díszítik. A faragott kapuszárnyak

közvetlenül az építés utáni időszakból valók. A 19. század elejéről származó templombelső

értékes egyháztörténeti örökség, amely külön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumos

szószékoltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész országban.

Balogh (Illés)- kastély, Szedres

Az épület magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúria

volt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakultak ki. Az államosítás

előtti utolsó tulajdonosa az Illés család volt. A kastély körül 19. századi majorsági épületek:

egykori cselédházak, istálló, magtár van. A 20. század második felében a majorság számos

melléképületét lebontották.

A kastély téglalap alaprajzú, alápincézett, földszintes, nyeregtetős épület, középtengelyében

földszintes, manzárdtetős keresztszárnnyal, északi és déli végén emeletes, kontyolt

nyeregtetős keresztszárnyakkal.

A Kajmádpusztán álló historizáló épület a Twickel Szőlőbirtok Kft. tulajdona, nem

látogatható.

Római katolikus kápolna, Szedres

A nyugati homlokzati tornyos kápolna késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felől

kontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvel

megnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikben

Szent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra. A

tornyot közrefogó, volutás féloromzatokon kővázák láthatók. A toronysisakon 1832-es

évszám. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola; melynek festése építéskori. A

hajó bejárati oldalán a karzat állapota már romos. A berendezés hiányzik, a kápolnát

kifosztották, üresen, romosan lassan az enyészeté.

Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:

A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai

Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológus

szakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előforduló

agyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatok

maradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen.

Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. A

feltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt –

földtani alapszelvénnyé nyilvánították.

A Kurdon több helyen, így például a Kálvária közelében, a Damjanich utcában vagy a falutól

keletre húzódó Csigás-árokban is megfigyelhető üledéksor anyaga a késő-miocén korszakban,

mintegy 8-7 millió éve rakódott le a Kárpát-medence jelentős részét beborító, kissé sós vizű

Pannon-tóban, megőrizve a beltó számos élőlényének maradványát.

A rétegsort kövületekben, elsősorban puhatestűek (kagylók, csigák) héjaiban gazdag homok,

kőzetliszt és agyag alkotja. Üledékszerkezeteik és ősmaradványaik tanulmányozásával

megállapítható, hogy ezek a kőzetek a Pannon-tóba ömlő, nagy mennyiségű hordalékot

szállító folyók deltáinak sekély részén, az ún. deltasíkságon rakódtak le.

A kurdi üledékek faunáját már a XIX. században többen tanulmányozták. A maradványok

legalaposabb vizsgálója, Lőrenthey Imre 1894-ben 62 puhatestűfajt mutatott be

közleményében. Az ősmaradványok között a leggyakoribb kagylók a szívkagylófélék

(Lymnocardium-ok), a vándorkagylók rokonságába tartozó Congeria-fajok, és a folyami

kagylók fajai (Unio-k, Anodonta-k).

A gazdag csigafaunából legfeltűnőbb a Viviparus kurdensis, a falu nevét viselő, nagyméretű

fiallócsiga-faj. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen, így például a

Pyrgula toeroeki nevű apró csigát és az Anodonta rothi nevű tavikagylót. Kurd a

típuslelőhelye egy, a földtani kor meghatározásában fontos kagylófajnak (Prosodacnomya

dainellii) is.

A Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület és Kurd Község Önkormányzata 2017-ben első

alkalommal, hagyományteremtő céllal csatlakozott a Magyarhoni Földtani

Társulatkezdeményezéséhez, és szervezte meg a Geotóp-napot Kurd környéke gazdag

földtani és felszínalaktani örökségének megismertetésére.

Kistápéi láprét, Bikács

A természetvédelmi terület 47 hektáros. Védett ritkaságai közt vannak, amelyek rejtélyesen

kerültek ide más vidékekről (az Alföldről vagy az Alpok nyúlványairól), és megtalálhatók

olyan fajok is, amelyek még a jégkorszak maradványai (például a zergeboglár). Nemcsak a

flórája, a madárvilága is rendkívül gazdag: nagykócsagok, fekete gólyák, szürkegémek, récék,

szárcsák, vízityúkok, sárszalonkák népesítik be. Az állandó nedvesség hatására alakultak ki a

láprészek, zsombékok, amelyek között a mélyebb részeken rekettyefűz bokrok sűrűsödnek. A

magasabb részeket nyírfaerdők tarkítják. A vízfelületeket a mocsári nőszirom sárga virága

díszíti. Burjánzik a mocsári sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelű lizinka is. A kiszáradó

réteken pedig csodálatos orchideafajok (összesen 11 fajta) nőnek: így az ujjas kosbor és a

szúnyoglábú bibircsvirág. Köztük terjedt el védett páfrányfajunk, a kígyónyelv.

Ökör-hegy, Bikács

A bikácsi Ökör-hegy ritka szépsége gazdag mezei növényvilágának köszönhető, a rét kék,

lila, borvörös, sárga és fehér szirmoktól tarkállik a virágzás idején. A természetvédelmi terület

45 hektáron terül el. Híressége az egybefüggő árvalányhaj-mező is. A hegyen a homoki

nőszirom lenyűgöző látványa egészíti ki a táj tarkaságát. Ez a növény is az ősi sztyeppe

jellegzetességeit őrizte meg, akárcsak a ritka fekete kökörcsin és a törpe nőszirom. A

domborzat úgy alakult ki, hogy az egykori futóhomok megkötődött megőrizve jellegzetes

homokformáit. A hegy a környező erdők közé ékelődik.

Kistápéi Zichy-kastélypark

Tizenöt hektárnyi mesés környezetben bújik meg Kistápén az egykori Zichy-kastély, amely

modernizálva rangos wellness-szállodának ad otthont. A környék nemcsak gyalogosan vagy

kerékpáron járható be, túralovaglásra is lehetőség van. A megújult horgásztó gazdag

halállománya miatt szintén kedvelt helyszín, ahol éjszakai horgászatra is lehetőség nyílik. A

kastélyhotel egyben ismert vadászcentrum is, hála a környező táj gazdag vadállományának. A

háztáji állatokat bemutató kert a gyermekek kedvence. Az úgy nevezett Parasztudvar a

hagyományos konyhaművészet helye.

Ős-Sárvíz, Szedres

A Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki, ma kiemelt jelentőségű

természetmegőrzési terület, Natura 2000 védelem alatt áll. A környező mocsárréteket

rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. Rendkívül gazdag növény- és

állatvilága.

Az ősi Sárvíz hajdani mellékága, majd holtága kanyargós, átlagosan másfél méter mélységű

romantikus vízterület, melyet Szedresi-tó néven is ismernek.

A legszembetűnőbb a madárvilág: barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi sármány, cserregő

és nádi poszáta fészkelnek itt. A függőcinegék remekmű fészkei a rekettyefüzek ágain

készülnek. Madártani szempontból jelentős a sárszalonka fészkelése. A partszakadásokban

néhol a jégmadár is megtelepszik, a közeli löszpart színpompás madara a gyurgyalag.

Az emlősök közül a fokozottan védett vidra rejtőzködő életmódja miatt csak ritkán pillantható

meg. A vízpart növényzetében gyakori a törpe egér fészke, melyet sáslevelekhez erősít.

A legjellemzőbb kétéltű fajok a mocsári és a kecskebéka; a hüllők közül pedig a mocsári

teknős.

A Szedresi-tó a Szedres és Vidéke Horgászegyesület kezelésében horgász tóként is közismert

a környéken. Őshonos halállományából fokozottan védett a réti csík, de megtalálható még a

sár-kárász, a compó, ponty, csuka, süllő, harcsa és keszeg állomány is. A vízinövények közül

őshonos a vízililiom, a sulyom és a vízitök.

Szedresi Tarkasáfrányos

Az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület a Dél-Mezőföld

Tájvédelmi Körzet része. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található

tarkasáfrány (Crocus reticulatus) állománya miatt, majd később 1999-ben, beleolvadt a

tájvédelmi körzetbe. A sáfrány termőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a

homokos löszplatóba. Ezen a másfél kilométernyi partoldalon virít koratavasszal a közel

tízezernyi tő tarkasáfrány.

Hazai sáfrányfajaink közül ez az egyetlen, mely nem a környező magashegységekből

ereszkedett alá. Őshazája a Fekete -, és Földközi tenger partvidéke. Elterjedésének észak-

nyugati határát a Kárpát medencében éri el. Hazánkban eredeti termőhelyei a homoki és

lösztölgyesek lehettek, napjainkban az ezek helyén kialakult homok és löszgyepekben

találjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.

A 4-10 cm-es, apró termetű virág sokszor már február közepén előbújik, és akár március

végéig is elhúzódhat a virágzás. Megjelenésében nagyon jellegzetes, mással össze nem

téveszthető. Tőlevelei keskeny-szálasak, középen egy fehér csík húzódik. A lepel 6 tagú,

fehér színű. A külső lepelcimpákon három erőteljes ibolyaszínű csík húzódik.

A tarkasáfrány virágzása után bújik elő egyik legszebb tavaszi növényünk, a védett tavaszi

hérics (Adonis vernalis). Aranysárga virágaival már messziről felhívja magára a figyelmet. A

száraz, napsütötte pusztafüves lejtőkön érzi jól magát, csakúgy, mint a nyáron elszórt

telepekben virágzó selymes boglárka (Ranunculus illyricus). A 30-50 cm magas növény

virágai sárgák, levelei, szára ezüstösen selymesek, rányomott szőrűek.

A 15-20 méter magas partoldal előterében elterülő nedves gyepen, és a terület déli végén

található fűz és zsombék lápon fordul elő a kecses megjelenésű fátyolos nőszirom (Iris

spuria). A földön költ a panaszos hangú bíbic (Vanellus vanellus), és a fokozottan védett,

ritkán látható haris (Crex crex). Ragadozó madarak közül leggyakrabban az egerészölyvet

figyelhetjük meg, amint a régi medertörés felett felszálló légáramlatokat lovagolja meg. A

nedves gyepek, sásos-nádasos területek felett a lassú, billegő röptű barna rétihéja (Circus

aeruginosus) is sokszor látható vadászat közben. Ritkán, de a fokozottan védett kerecsen

sólyom (Falco cherrug) is fel-feltűnik a védett területen.

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:

Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága

A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarországterületén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség NemzetiJegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelemfontos, kiemelt részeleme. Elkészítésük feltételezi a néprajzi, viseletkultúra háttéranyagánakismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómunkát, a megszerzett ismeretektovábbadását oktatások, előadások, pályázatok, kiállítások formájában. Decsi-Kiss Máriamindezeket folyamatosan, eredményesen végzi mind a Tolna Megyei NépművészetiEgyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.1970-ben került Sárközbe.

A gyöngyfűzés mellett véletlenül kötött ki. 1992-ben családi nyáriifjúsági alkotótelepet indítottak Szálkán, ahol a szakmai programok mellett önként vállaltfeladatukká tették a környék népi kismesterségeinek megismertetését, és azok alapjainaktanítását. Azóta vezeti a gyöngyfűző foglalkozásokat, ami arra is ösztönözte, hogy sajáttudását gyarapítsa, gyűjtse a még fellelhető mintákat.1997-98-ban a Magyar Művelődési Intézet és a bonyhádi Vörösmarty Mihály MűvelődésiHáz közös szervezésében meghirdetett népi játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamot végezteel, amelynek zárásaként szakdolgozatot írt a sárközi gyöngygallérokról.

Több, mint 20 éve a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja.Az egyesület keretein belül országos gyöngyfűző táborokat szervez minden évben, ahol asárközi gyöngygallér fűzését tanítja, szakmai irányítója és lebonyolítója a „Berekai Éva" Országos Népi Ékszer Pályázatnak.A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza felhívására gyöngyfűzőkjavaslatára lett a Népi Ékszer Szakmai Bizottságnak 2004-ben, majd a Hagyományok HázaNépi Iparművészeti Osztálya felkérésére az ékszer szakág bíráló bizottságának is tagja.2011-12-ben összefogta az öt sárközi település szellemi kulturális örökség munka csoportját,majd segítségükkel elkészítette a felterjesztést, melynek következtében Sárköz népművészete:szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet felkerült a Szellemi Kulturális Örökség NemzetiJegyzékére.Népi iparművész címet szerzett 2000-ben.2010-ben Király Zsiga-díjat kapott.2011-ben Tolna megye művészetéért díjban részesült.Idén megkapta a népművészet mestere kitüntetést.

Tolnai Kékfestő Műhely

Magyarország legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított TolnaiKékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodikgenerációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, ahetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.
Műhelyük különlegessége, hogy a mai napig a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázóállvánnyal és négy festőkáddallműködnek. Kizárólag a régi családimintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll a rendelkezésükre.Magyarországon évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta készítő, így ezek amintafák pótolhatatlan darabjai történelmüknek.A mai kor igényeit figyelembe véve nemcsak pamut és lenvászon anyagokat, hanemhagyományos kékfestő technológiával - Magyarországon egyedülálló módon- egyébtermészetes anyagokat, mint például selyem kendőket, sálakat, szatén anyagokat, bőrt, pólókatés farmereket is festenek. Műhelyüknél található Magyarország legrégebbi kékfestőszakboltja.A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzetilistáján.

Bezerédj Amália munkássága

Bezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) areformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Költő, pedagógiai író, azelső magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzője.Későbbi férje, Bezerédj István joggyakorlatot folytatott Amália édesapjánál. Barátság, majdszerelem szövődik, végül 1821-ben Szombathelyen házasodnak össze. A fiatal pár Tolnamegyei Hidjára költözik, amely. a kulturális élet központja is lesz. 1830-tól az országgyűlésekidejére Pozsonyba költöznek, hiszen Bezerédj Istvánt a vármegye követének választják. Résztvesz férje politikai törekvéseiben, különösen a művészeti nevelés és a nőnevelés kérdései irántérdeklődik. Női sorsokat bemutató, német nyelvű novellákat, elbeszéléseket ír. 1833-34-benAmália kezdeményezi Szekszárdon egy gyermeknevelési intézmény alapítását, és meggyőziAugusz Antalt, alapítsa meg az első szekszárdi óvodát. Kislányuk, Floriana megszületésévelfordul érdeklődése a pedagógia felé.Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket ír gyerekeknek, és kidolgozza egy kisdedóvóintézet létrehozásának részleteit. 1836-ban készül el Flóri könyvének kéziratával, melyetkislányának és a hídjai jobbágyok gyermekeinek írt. Ez majd csak halála után jelenik megnyomtatásban. Betegsége súlyosbodik, de az ágyban töltött órákban is csak egyre ír. Testvére,Etelka és férje segítségével együtt alapítják meg az első magyar falusi óvoda-iskolát, aHidjapusztán 3-9 éves gyermekeknek. 1837-ben Amália a tolnai óvóképző és példányóvodamegszervezésébe is bekapcsolódik. Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amáliagyógyulást remélve Máriavölgybe utazik. Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjaitemetőben helyezik végső nyugalomra.Felesége korai halála után, Bezerédj István annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839-től sorrajelentette meg irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is, mely 16 kiadást ért meg.

A lengyeli kultúra

A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóanmeghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulásár, így régészetianyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is egy nagyon fontosrésze.A Dunántúl jelentős részén a késő neolitikum végét és a kora rézkor elejét meghatározóLengyeli kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzátartozó településen talált leletek alapján különítette el és nevezte el a közeli Lengyelközségről, ahol a terület birtokosa, gróf Apponyi Sándor kastélya is állt. A lelőhelyfelfedezése egy véletlennek köszönhető, mint azt a tudós pap leírja életrajzában: „…GrófApponyi Sándorral egy sétakocsikázást téve nagy kiterjedésű lengyeli erdejében, egy ősiföldvárnak nyomait pillantottam meg, s nagy örömmel figyelmeztettem erre a
grófot…Nézetem beigazolására engedélyt kértem a gróftól mint a föld tulajdonosátólpróbaásatás végzésére, s miután néhány napi ásatás végzése után számos érdekes lelettelkétségtelenül beigazolhattam állításomat, a gróf nemcsak teljhatalmat engedett e területre,hanem az ásatásokkal felmerült összes költséget is magára vállalta.”Ma már a kutatás számára egyértelmű, hogy a kőkor és rézkor közötti átmenet idején,majdnem az egész Kr. e. V. évezredben a Lengyeli kultúra népessége jelentős szerepet játszotta szellemi és anyagi javaknak a Délkelet- és Közép-Európa közötti közvetítésében, így aközvetlen elterjedési területén túl is jelentős hatással volt egész Közép-Európa késő neolitikusés kora rézkori kultúráinak formálódásában, egyetemes őstörténeti jelentősége is éppen ebbenáll. A Szlovákián át Lengyelországig terjedő területet elfoglaló kultúra értelmezése, időrendje,belső felosztása az egyes országok kutatásában, de még egyes kutatók szerint is eltérő. Cseh-morva területeken például a hasonló leleteket Jaroslav Palliardi feltárásai alapján morvafestett kerámiának nevezte el. A változó elnevezésektől függetlenül mindenütt a Lengyelikultúra meghatározó formai jegyei közé tartoznak a festett-, és ritkábban a vésett díszítés,magas csőtalpon álló lapos tálak, a kettőskúpos testű, tölcséres peremű edényeken a peremilletve a hasvonal alatt ugyancsak gyakran megfigyelhető négy kis bütyök.Wosinsky Mór nemzetközi jelentőségű úttörő kutatásait a Dunántúlon számos további feltáráskövette (Zengővárkony, Aszód, Csabdi, Mórágy, Sé, stb. amely kört az utóbbi évekautópályás feltárásai tovább bővítettek), azonban a Lengyeli kultúra időrendjére, temetkezésiszokásaira, leleteire vonatkozó legfontosabb megállapításai még a 21. században is szinteváltozatlan formában elfogadottak.Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:Evangélikus templom, Bikács
A műemlékvédelem alatt álló egyhajós, nyeregtetős templom 1763-ban barokk stílusbanépült, utolsó nagy felújítására 2010-ben került sor. A főút kanyarjában szabadon álló épületetdéli homlokzata elé enyhén kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel, a toronytengelyében nyíló bejárat felett timpanonnal, a féloromzatok végén egy-egy kővázávalemelték. Síkfödémes belső részében a hajó három oldalán karzat fut végig: a déli oldalonorgonakarzat, a faoszlopos oldalkarzatok mellvédjének festett fatábláit pedig azótestamentumból és Jézus életéből vett jelenetek díszítik. A faragott kapuszárnyakközvetlenül az építés utáni időszakból valók. A 19. század elejéről származó templombelsőértékes egyháztörténeti örökség, amely külön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumosszószékoltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész országban.Balogh (Illés)- kastély, Szedres
Az épület magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúriavolt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakultak ki. Az államosításelőtti utolsó tulajdonosa az Illés család volt. A kastély körül 19. századi majorsági épületek:egykori cselédházak, istálló, magtár van. A 20. század második felében a majorság számosmelléképületét lebontották.A kastély téglalap alaprajzú, alápincézett, földszintes, nyeregtetős épület, középtengelyébenföldszintes, manzárdtetős keresztszárnnyal, északi és déli végén emeletes, kontyoltnyeregtetős keresztszárnyakkal.A Kajmádpusztán álló historizáló épület a Twickel Szőlőbirtok Kft. tulajdona, nemlátogatható.

Római katolikus kápolna, Szedres
A nyugati homlokzati tornyos kápolna késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felőlkontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvelmegnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikbenSzent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra. Atornyot közrefogó, volutás féloromzatokon kővázák láthatók. A toronysisakon 1832-esévszám. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola; melynek festése építéskori. Ahajó bejárati oldalán a karzat állapota már romos. A berendezés hiányzik, a kápolnátkifosztották, üresen, romosan lassan az enyészeté.

Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:

A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai

Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológusszakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előfordulóagyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatokmaradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen.Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. Afeltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt –földtani alapszelvénnyé nyilvánították.A Kurdon több helyen, így például a Kálvária közelében, a Damjanich utcában vagy a falutólkeletre húzódó Csigás-árokban is megfigyelhető üledéksor anyaga a késő-miocén korszakban,mintegy 8-7 millió éve rakódott le a Kárpát-medence jelentős részét beborító, kissé sós vizűPannon-tóban, megőrizve a beltó számos élőlényének maradványát.A rétegsort kövületekben, elsősorban puhatestűek (kagylók, csigák) héjaiban gazdag homok,kőzetliszt és agyag alkotja. Üledékszerkezeteik és ősmaradványaik tanulmányozásávalmegállapítható, hogy ezek a kőzetek a Pannon-tóba ömlő, nagy mennyiségű hordalékotszállító folyók deltáinak sekély részén, az ún. deltasíkságon rakódtak le.A kurdi üledékek faunáját már a XIX. században többen tanulmányozták. A maradványoklegalaposabb vizsgálója, Lőrenthey Imre 1894-ben 62 puhatestűfajt mutatott beközleményében. Az ősmaradványok között a leggyakoribb kagylók a szívkagylófélék(Lymnocardium-ok), a vándorkagylók rokonságába tartozó Congeria-fajok, és a folyamikagylók fajai (Unio-k, Anodonta-k).A gazdag csigafaunából legfeltűnőbb a Viviparus kurdensis, a falu nevét viselő, nagyméretűfiallócsiga-fa

Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?

Földrengés rázta meg Horvátországot, Pécsett is érezni lehetett, anyagi károk is keletkeztek

Horvátországban újabb földrengés volt tapasztalható, az MTI azt írja: ezúttal 6,3-es erősségű földrengés rázta meg Horvátországot kedden kora...

hírek innen, onnan

Csak egy csoda kell Yamalnak, hogy pályára lépjen a Newcastle ellen

A katalánok sztárja továbbra is sérüléssel bajlódik, és ismét nem edzett

Rooney szerint Rúben Amorim rosszabb, mint Erik ten Hag

A hétvégi Premier League fordulóban volt esedékes a Manchesteri derbi, ahol a City fogadta otthonában a Rúben Amorim-féle Manchester...

Őrült meccsen, emberhátrányban győzött az Espanyol

Az RCD Espanyol labdarúgócsapata 3-2-re győzött a Mallorca ellen a La Liga 4. fordulójában. A hazaiak az első félidő végétől...

Napokon belül jön a leállás a nagy magyar banknál: ezeket nem tudod majd megtenni a kártyáddal

Most jött a bejelentés.

Elvesztette a tárcáját, amikor visszakapta, elképesztő meglepetést talált benne

Egy elveszett pénztárca és egy váratlan meglepetés: ki csinál ilyet egyáltalán?

A meteorológusok is kapkodják a fejüket: brutális időjárási hullámvasút vár ránk szeptember 15-21. között

Ez nem lesz sétagalopp!

Ezzel a betegséggel elveszítheted a jogsidat

Csak egy egészségünk van, és ha jön a betegség, az rossz. Egy sofőrnek duplán rossz, mert a jogosítványába kerülhet.

Taylor Swift 2 méter magas golyóálló üveg mögött nézte Travis Kelce meccsét a biztonsági aggályok miatt

Taylor Swift rendkívüli biztonsági intézkedéseket tett, hogy megnézhesse vőlegényét, az NFL-sztár Travis Kelce-t vasárnap, miután az...

Ancelotti figyelmeztette Vinícius Jr.-t a válogatottság kapcsán

Vinícius Ancelotti legmegbízhatóbb játékosai közé tartozott Madridban, és mindketten kölcsönös tisztelettel viszonyultak egymáshoz a...

Kivonhatják a forgalomból ezt a Covid-vakcinát, miután több milliárd ember kapta meg őket világszerte. Ez az oka

A döntés komoly vitákat generálhat.

Váratlan pénzügyi áldás jön: ez a 3 csillagjegy szeptember végére térdig jár majd a pénzben, meggazdagodik

Szeptember vége különleges energiákat hoz: az univerzum kegyes lesz, és három szerencsés csillagjegy életében váratlan fordulatokkal...

A borászatban a fitoplazma és a piac változása a legsürgetőbb kihívás a szakértők szerint

Magyarországon is a fitoplazma növénybetegség terjedése, valamint a piaci igények változása a legsürgetőbb kihívás a borászat előtt...

Sport

Halász Bence első dobása döntött, magyar szenzáció az atlétikai vb-n

Célfotó döntött férfimaratonfutásban arról, hogy tanzániai vagy német világbajnoka lesz-e a versenyszámnak.

Magyarellenes rigmusok és kórházban zárult este a Csíkszereda román bajnok elleni meccsén

Az újonc székelyföldiek történelmi bravúrt értek el a rekordbajnok bukarestiek ellen.

A Kerkezt is szidó Carragher felháborító állítása miatt áll a bál, Szoboszlai is üzenetet kapott

A magyar válogatott csapatkapitánya sem hagyta szó nélkül a Liverpool meccsén történteket.

Januárban véget érhet Alexander-Arnold madridi kalandja

Trent Alexander-Arnold szombaton is csereként szállt be 9 percre a Real Sociedad ellen idegenben megnyert meccsen. Előtte kezdő volt a Mallorca elleni... Read More... A Januárban véget érhet Alexander-Arnold madridi kalandj

Súlyos balhé robbant ki a Debrecen NB I-es futballcsapatánál?

Meglepő hírek érkeztek a bajnokságban harmadik helyen álló csapat környékéről.

Onana volt a baj? Az MU kegyvesztett kapusa rögtön az első meccsén tündökölt

André Onana játékának nagyon úgy néz ki, hogy jót tett a környezetváltozás, hiszen annak ellenére is megkapta a meccs embere díjat, hogy a Trabzonspor 1–0-ra kikapott a Fenerbahce ellen.

A Barcelona játékosai zuhanyzás nélkül távoztak a stadionból

A Barcelona labdarúgócsapata mindössze 6000 néző előtt verte 6–0-ra a Valenciát, majd a mérkőzés utáni videók tanulsága alapján zuhanyzás nélkül távoztak a Johan Cruyff Stadionból.

Meghalt az a focista, aki akkor is nyugodt maradt, amikor füstölni kezdett alatta a szovjetek repülőgépe

A 71 éves korában elhunyt Juha Dahlund tűzoltóként dolgozott, így akkor sem esett pánikba, amikor a moszkvai olimpián füstölni kezdett alatta egy repülőgép.

Ex-FIFA játékvezető nekiment Michael Olivernek a Liverpool–Burnley után

A Liverpool győzelme Burnley ellen nem múlt el vita nélkül. Keith Hackett, a korábbi FIFA-bíró és Pgmol főnök élesen bírálta Michael Olivert, amiért Lesley Ugochukwu kemény belépőjét csak sárga lappal büntette.

„Az erőszak legyőzte a sportot” – forrong Spanyolország a Vuelta befutójának eltörlése miatt

A miniszterelnök a tüntetők mellé állt, a madridi polgármester a kormányfőt okolja a történtekért.

Az angol futball történetének egyik legsúlyosabb botránya robbanhat ki, a vád: bundázás.

Illegális fogadások, manipulált mérkőzések, titkos üzenetek – a futball története tele van bundabotrányokkal. Most a Premier League áll a vádak kereszttüzében.

Az Újpest edzője a kupakiesés után: Mély gödörbe kerültünk

Damir Krznar, az Újpest labdarúgócsapatának trénere szerint a KTE elleni kupakiesés egy arculcsapásként ér fel.

Bulvár

Tisztítószerek helyett öntsd ezt a wc-be: olyan tiszta lesz, mint még soha

Ne költs többé több ezer forintot a különböző takarítószerekere, helyette készítsd el a cikkünkben bemutatott házi oldatot, amivel tökéletesen makulátlanná, valamint hosszan tartóan illatossá teheted az illemhe

300 ezer forintos bírságot kaphatsz, ha nem töltöd ki ezt a kérdőívet: csak 15 napja van az érintetteknek

Fontos figyelmeztetést adott ki a NAV.

"Visszavonom a két ünnepnap eltörlését" - mondta a kormányfő

Visszavonta a hét elején kinevezett új francia miniszterelnök, Sébastien Lecornu az elődje által a költségvetési hiány csökkentése érdekében tervezett két ünnepnap eltörlését, és kezet nyújtott a baloldalnak.

Kardigán az új blézer: ezt a fazont válaszd őszre

A puha és kényelmes kardigán most a legdivatosabb alapdarab.

Halálra gázoltak a járdán egy 16 éves lányt – a sofőr előtte obszcén megjegyzéseket tett neki

Több mint megrázó, amit a 16 éves tinédzserrel történt, akit a nyílt utcán, a járdán gázolt halálra egy erősen ittas sofőr New Yorkban.

A barátaim kis nyaralója bebizonyította, hogy nincs jobb a régi idők nyaránál

Egy barátokkal töltött hétvége visszarepített minket a régi idők gondtalan nyaraihoz. A modern kényelem és a múlt hangulata különleges élményt nyújtott.

Leáll az egyik hazai bank, az ATM-ek is megbénulnak, 3 napon kiesések lesznek néhány órára

Több szolgáltatás is leáll, illetve az ATM-ek is használhatatlanok lesznek ennél a banknál.

Nem akárki tűnt fel Hatvanpusztánál repülővel, a videó kikerült az internetre is

Érdekes felvételek születtek az ország leghíresebb mezőgazdasági területéről.

Nyolc fiút drogozott be egy osztálytársuk: majd borzalmas dolgot tett

Égnek áll az ember haja: nyolc fiút lett szexuális bántalmazás áldozata, miután egy osztálytársuk bedrogozta és egy felnőtthöz csalogatta őket.

Meglepő, meddig írhat ki táppénzre az orvos – Ismerd meg a szabályokat

Sokan bizonytalanok abban, hogy meddig írhat ki táppénzre az orvos. Cikkünkben mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat: mennyi ideig tarthat a keresőképtelenség, mikor és hogyan hosszabbítható, mennyi táppénz jár, ki d